Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete
Élete:
-
Január 1., Kiskőrős (Petrovics István, Hrúz Mária)
-
1824 Kiskunfélegyháza
-
9 iskola (Félegyháza, Kecskemét, Szabadszállás...)
-
Első verse: Búcsúbeszéd
-
Rossz iskolai eredmény: nincs apai támogatás
-
Beáll katonának Sopronba à beteg à elbocsájtják
-
Vándorévek
-
Barátság Jókaival
-
Első verse nyomtatásban: A borozó
-
Első, melyet Petőfi névvel írt alá: Hazámban
-
Tanulmányait nem fejezte be
-
Pest (Pilvax)
-
1844:
o
Helység kalapácsa
o
Versek
o
Befelfogott a János vitézbe
o
Etelke, Berta
-
1846
o
Szendrey Júlia
o
házasság
o
barátság Arany Jánossal
-
szabadságharc à vádaskodás
-
1848 fia, Zoltán megszületik
-
Bem seregébe à segédtiszt
-
Segesvár- orosz túlerő
-
Eltűnt, sírja ismeretlen
Forradalmi látomásköltészete:
Petőfi
1846 tavaszától a világforradalom lázában égett, a nemzeti és az egyetemes
emberi szabadság ügye 1848-ig szorosan összekapcsolódott gondolkodásában.
Ismerte kora valamennyi politikai eszmeáramlatát, verseiben, leveleiben,
nyilatkozataiban jelen voltak az utópikus szocialista és a kommunisztikus
nézetek is.
Költészetében
1846-tól felerősödik a politikai líra, művészi forradalmisága megtelik
politikai forradalmisággal. Ilyen tárgyú verseit az a hit hatja át, hogy az
emberiség egyenletesen, törés nélkül halad végső célja, az általános boldogság
felé, a cél elérésének eszköze pedig a szabadság. Ezt a szabadságot egy utolsó,
kegyetlen, véres háború fogja megszülni, melyben a rab népek leszámolnak
zsarnokaikkal, s ezután „a menny fog a földre leszállni”.
Több versében is megjósolja a forradalom eljövetelét.
Tudja, hogy a győzelemhez véráldozatra van szükség. A költő vállalja a
mártírhalált. Meghatározza a költők szerepét is ebben a harcban: a költőnek
látnok szerepet szán és azt, hogy népének vezére, "lángoszlopa"
legyen (költő-apostol).
A várt és remélt szabadságharc gondolatköréhez tartozik Az
ítélet című költemény.
-
Hexameteres forma à antik eposzok fegyveres harcait
jutattják eszünkbe
-
Cím à keresztény-vallásos fogalomhoz
társul: a bibliai utolsó ítélet végső igazságtevésére utal
-
Kevesebb a személyes átéltség
-
Közlő, magyarázó jellegű
-
A költő saját történelemszemléletét fejti ki benne
-
Következtetéseket von le: az emberiség története örökös harcok folyamata
-
Majd megjósolja az elkövetkező „rettenetes napokat”, az utolsó véres
háborút, mely megold minden társadalmi problémát
-
A versen végigvonuló kép egy nagyon kifejező metafora: az emberiség
története vérfolyam, s ez csak a vértengerbe torkollva fog megpihenni
-
A rettenetes napokat látok közeledni kezdetű sorral ajövöbe néző próféta
szerepét tölti magára a versben beszélő
-
Hosszadalmasan készíti elő a be nem avatott hallgatókat a látomás
tételszerű kihirdetésére, s közben közli az általa már látott jövendőt
-
Borzad, iszonyodik, de egyszersmind kedvre is derül és „szilajan örül”
-
Ez az érzelmi kontraszt összhangban áll a prófácia ellentmondásos
tartalmával, történésével:
-
A jók diadalma a gonoszok felett vértengerbe kerül ugyan, de „ez után
kezdődik az élet, az örök üdvesség”, s „ a menny fog a földre leszállni”
Jellemző, nemcsak Petőfire, hanem általában a forradalom
előtti optimista hitre, hogy a világ máról holnapra, egycsapásra megváltozhat,
beteljesülhetnek az emberiség évezredes álmai.
A XIX. Század költői című verse a költő isten
küldötte, a költészet pedig politikai tett.. Ezt a szent és nagy küldetést
állítja követelményként századának költői elé.
-
1.versszak: tiltással figyelmeztet a feladat rendkvüliségére
-
2.versszak: meghatározza a népvezér költők szerepét, rendeltetését
-
3-4.versszak:felháborodottan átkozza meg a gyáva és hamis, hazug próféták
magatartását
-
5. versszak:a látnok-költő az éhen-szomjan, kétségbeesve tengődő millióknak
vigaszul feltárja a jövendőt: költői képekkel írja körül az elérendő cél, a
Kánaán legfőbb jellemzőit
-
A vagyoni, a jogi és a kulturális
egyenlőség utópisztikus elképzelése túlmutat a közeli jövőn, ezt az időbeli
messzeségbe való helyezést az ötödik versszak „ha majd” kezdetű tagmondatainak
párhuzamos ismétlődése érzékelteti
-
6.versszak: a cél elérése nem kétséges, a prófécia beteljesülése bizonyos,
de az időpont bizonytalan. A költő itt már
nem láttatja magát az elkövetkező időben, nem szól személyes
részvételről, sőt a „talán” tétovasága azt jelzi, hogy munkájának eredményét
nem fogja megélni
-
A költemény mégis megnyugvással, a feladat teljesítésének boldogító
tudatával zárul
-
A képek ellágyulása, puha finomsága (szelíd, lágy csók, virágkötél,
selyempárna) a halál órájának lelki békességét sugallja.
-
Nem az eredmény, hanem a szándék minósíti az embert
-
A próféta szerepe nem a beteljesülés átélése, hanem csupán ennek hirdetése
-
Ez a vers Petőfi ars poeticája
Hátralevő néhány évében ez a küldetéstudat hatja át
Petőfi politikai költészetét. Büszke magyarságára, s szereti, imádja
gyalázatban is nemzetét.
A megsejtett világforradalom vízióját az Egy gondolat bánt engemet c. költeménye jeleníti meg.
Keletkezése:
1846 végén írta, szilveszteri vers. Az esztendő utolsó napján eltöpreng a jövőről.
Látomásvers, a műfaja: rapszódia.
-Csapongó, változó ritmika jellemzi,
- hangulatok, érzelmek áradak (elégikus, szenvedélyes, szentimentális).
Keletkezése:
1846 végén írta, szilveszteri vers. Az esztendő utolsó napján eltöpreng a jövőről.
Látomásvers, a műfaja: rapszódia.
-Csapongó, változó ritmika jellemzi,
- hangulatok, érzelmek áradak (elégikus, szenvedélyes, szentimentális).
Szerkezet:
1.) A vers két kulcsszava: a világszabadság és a halál:
a világszabadságért folyó küzdelmben a költő a hősi harcot és a halált is vállalja.
2.) Kompozíciója: 3 részből áll.
- 1-12. sor: Témája: a halál.
Kétféle halál lehetőségét állítja szembe egymással:
1-8.sor:
lassú, hétköznapi,
metaforái: a féreg rágta lassan pusztuló virág,
üres szobában álló lassan elégő gyertyaszál;
ezeket elutasítja: negatív töltésű szavak;
kétszeres tiltó felkiáltás.
9-12. sor:
az előző statikus képekkel szemben álló halál víziója;
dinamikus, gyors, erőszakos halálfajtákat mutat be:
- villám sújtotta fa;
- vihar kicsavarta fa;
- mennydörgés ledöntötte szikla.
Az igenlő felszólítások nyomatékosítják vágyait (Legyek…,Legyek…)
- 13-30.sor
Ennek a szerkezeti résznek a 18 sora egyetlen hömpölygő feltételes összetett mondat.
Témája: a világ népeinek ütközete a szabadságért, melyben a költő az életét adja.
- Az első 13 sor a feltételeket bontja ki: mikor szeretne ő meghalni.
A hegyi táj eltűnik, egy óriási síkság látomása jelenik meg;
mely egy harcmező, ahol a világ minden szolga népe elfér;
ezek felsorakozva indulnak a világszabadságot kivívni.
- A szerkezeti rész 2. fele a főmondat.
Alapgondolata annak a vágynak a megfogalmazása, hogy ő is a csatamezőn szeretne lenni (ott…, ott…,), sőt sokkal tovább megy, mert életét szeretné áldozni ebben a csatában.
Ez a 10 sor a vers érzelmi csúcspontja: itt teljes. be az életáldozat.
A hangokkal (harsog, kiáltás, acél zörej, ágyúdörej), dinamikus mozgásokkal (a jambikus sorokat itt anapestusok gyorsítják) és a színekkel ( főként a vörös ) válik a jelenet képszerűvé.
- A 3. szerk.részben (31-36.sor) hangnemváltással folytatódik:
a csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene,
a vörös színt a fekete,
a verszene is megváltozik: a jambusokat spondeusok lassítják.
A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja a verset.
A rapszódiát a vers legfőbb gondolatával (világszabadság) jelszavával fejezi be.
1.) A vers két kulcsszava: a világszabadság és a halál:
a világszabadságért folyó küzdelmben a költő a hősi harcot és a halált is vállalja.
2.) Kompozíciója: 3 részből áll.
- 1-12. sor: Témája: a halál.
Kétféle halál lehetőségét állítja szembe egymással:
1-8.sor:
lassú, hétköznapi,
metaforái: a féreg rágta lassan pusztuló virág,
üres szobában álló lassan elégő gyertyaszál;
ezeket elutasítja: negatív töltésű szavak;
kétszeres tiltó felkiáltás.
9-12. sor:
az előző statikus képekkel szemben álló halál víziója;
dinamikus, gyors, erőszakos halálfajtákat mutat be:
- villám sújtotta fa;
- vihar kicsavarta fa;
- mennydörgés ledöntötte szikla.
Az igenlő felszólítások nyomatékosítják vágyait (Legyek…,Legyek…)
- 13-30.sor
Ennek a szerkezeti résznek a 18 sora egyetlen hömpölygő feltételes összetett mondat.
Témája: a világ népeinek ütközete a szabadságért, melyben a költő az életét adja.
- Az első 13 sor a feltételeket bontja ki: mikor szeretne ő meghalni.
A hegyi táj eltűnik, egy óriási síkság látomása jelenik meg;
mely egy harcmező, ahol a világ minden szolga népe elfér;
ezek felsorakozva indulnak a világszabadságot kivívni.
- A szerkezeti rész 2. fele a főmondat.
Alapgondolata annak a vágynak a megfogalmazása, hogy ő is a csatamezőn szeretne lenni (ott…, ott…,), sőt sokkal tovább megy, mert életét szeretné áldozni ebben a csatában.
Ez a 10 sor a vers érzelmi csúcspontja: itt teljes. be az életáldozat.
A hangokkal (harsog, kiáltás, acél zörej, ágyúdörej), dinamikus mozgásokkal (a jambikus sorokat itt anapestusok gyorsítják) és a színekkel ( főként a vörös ) válik a jelenet képszerűvé.
- A 3. szerk.részben (31-36.sor) hangnemváltással folytatódik:
a csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene,
a vörös színt a fekete,
a verszene is megváltozik: a jambusokat spondeusok lassítják.
A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja a verset.
A rapszódiát a vers legfőbb gondolatával (világszabadság) jelszavával fejezi be.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése