A képszerűség eszközei szóképek,
alakzatok.
A hétköznapi szóhasználatban, és
az irodalmi nyelvben is a hatáskeltés a szemléletesség legfontosabb eszköze a
képi ábrázolás, vagyis a szóképek.
A szóképek jellemzői:
Csak
szövegkörnyezetükből, és a szövegkörnyezetben értelmezhetők. A
megértést segítik Elképzeltetnek,
érzelmi, hangulati hatást keltenek
A szóképek (trópusok) kettő módon
keletkeznek:
Névátvitellel- ezek a metaforák
Név cserével- ez a metonímia
Névátvitelre épülő szóképek:
Metafora Megszemélyesítés Szintézia Allegória Színbólum
Név cserére épülő szóképek:
Metonímia Szinechdoché
A képszerűség egyéb stílus
eszközei:
Hasonlat Körülírás Szépítő
kifejezések
A legösszetettebb szókép a
komplex kép.
Alakzatok: Az alakzatokat a
szöveg átalakítás eszközei. Átalakítható hangsor, szóalakot, mondatformát még
szövegrészletet is. Ennek értelmében beszélhetünk hang alakzatokról,
szóalakzatokról, mondatalakzatokról és gondolatalakzatokról.
A legfontosabb alakzatok:
- ismétlés: hangalakok kettőzés, szóismétlés, refrén, tőismétlése
- párhuzamos szerkezet: hasonló felépítésű szerkezeteket állítunk egymás mellé
- ellentét
- paradoxon: látszólagos ellentét
- felsorolás
- részletezés: a mondanivalót aprólékosan bontja ki
- halmozás: azonos szófajú vagy azonos mondatrészű szerepű, gyakran rokon értelmű szavak.
- fokozás: egy tartalmi vagy hangulati skálán érzékelhető sorrendiség
- túlzás: felnagyít vagy kicsinyít
- irónia: dicsérő szavakba bújtatott gúny
- gúny: a negatív jelenségeket felnagyítja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése