Társadalmi és
területi nyelvváltozatok, és a nyelvi norma
Anyanyelvünk egymástól
kismértékben eltérő nyelvváltozatokban él. Ezen nyelvváltozatok összessége a
nemzeti nyelv, a mindenki számára ismert és értett nemzeti nyelv a köznyelv.
A köznyelv két változata: a beszélt, és írott
nyelv.
Az írott nyelv igényesebb
változatát irodalmi nyelvnek nevezzük.
Társadalmi nyelvváltozatok
A nyelv társadalmi
tagozódását tekintve csoport nyelvekről beszélhetünk.
1.
Szaknyelvek:
egyes szakmák mesterségek nyelve (sztetoszkóp,vinklivas,ár,)
2.
Hobbinyelvek:szabadidős
tevékenység nyelve (szák,támadófal,sakk-matt)
3.
Rétegnyelv:különböző
életkorban használt nyelv:
·
Gyermeknyelv
(dá-dá, csi- csija- babája)
·
Diáknyelv (doga,
karó, föci)
·
Ifjúsági nyelv
(smárol ,kevernek)
·
Katonanyelv
(masíroz , hadtáp)
A csoportnyelvek közös
jellemzője,hogy általában a szókincsük tér el a köznyelvtől.
Az egyes nyelvváltozatok
hatására minden emberben kialakul a saját egyéni nyelvváltozata.Itt a család
nyelvváltozata.
Nyelvváltozatok
|
||
Területi
megoszlás szerint
|
Az
egységesség igénye jegyében (normatív)
|
Társadalmi
tagolódás szerint
|
Nyelvjárások
A nyelv területi változatai. Elsősorban szókincsben és hangzókészletben térnek el a köznyelvtől (pl. északkeleti, mezőségi, csángó, dél-alföldi nyelvjárás). Kisebb mértékben nyelvtani rendszerük is eltérhet a köznyelvtől. |
Köznyelv
A nemzet nagy többsége által használt, beszélt igényes változata |
Szaknyelv
Egy-egy szakterület, tudomány saját szó- és kifejezéskészlete (szakszókincs) pl. orvosok, színjátszás, sportolók nyelve |
Társalgási nyelv
A köznyelv kötetlenebb kevésbé igényes, családias változata. |
Hobbinyelv
Egy-egy szabadidős tevékenység, hobbi sajátos szó- és kifejezéskészlete |
|
Irodalmi nyelv
A köznyelv írott változata. Jobbára a köznyelv szavait használja, de eredeti, művészi a szó- és szövegalkotása. |
Rétegnyelv
A nyelvnek életkor és társadalmi rétegek szerinti változata. Pl.: az ifjúság, az értelmiség nyelve. |
Néhány rétegnyelv jellemzése (társadalmi tagolódás)
Az ifjúság nyelve
|
Gyorsan
változik, jelentős a köznyelvre gyakorolt hatása. Stílusa határozott,
őszinte, szókimondó, gyakran ironikus. Hangvétele időnként nyers vagy akár
harsány. Pl.: doga, diri, kispályás,
|
Argó
|
A bűnözői
csoport saját nyelvváltozata. A beavatottakon kívül más nem érti. Létrejöttének
oka a lelepleződéstől való félelem, célja a csoporthoz tartozás kifejezése.
Pl.: cucc, buli, kaja
|
Szleng
|
Az argó
elemeinek bekerülése a köznyelvbe, illetve a társalgási nyelvbe. Cél az
egyéni színezésmegtalálása, a stílus variálása, élénkítése, egyénisítése, a
köznyelvi normától való elszakadás. Pl.:csaj, csóró, pia
|
Nyelvjárások
A nyelvnek földrajzi területekhez kötődő változatai. Hazánkban nincs olyan nagy különbség, mint pl. a német vagy az olasz nyelvben, ahol szinte meg sem értik egymást a különböző nyelvjárást beszélők. A magyar nyelvjárások főként hangzókészletben különböznek egymástól, szókincsükben és nyelvtani szabályaikat tekintve kevésbé. A nyelvjárások osztályozásával sok magyar tudós foglalkozott (pl. Deme László, Imre Samu) E két kutató rendszerében (A magyar nyelvjárások atlasz) 18 tiszta és 10 kevert nyelvjárástípust különít el. Ezekből jellemez néhányat a következő táblázat.
A nyelvjárás neve
|
Területi behatárolása
|
Jellemzői
|
||
Nyugati
|
Északnyugat
Dunántúl
|
Zárt e.
Nyitódó kettőshangzók (pl. szó>szuo, lő>lüő) Sok helyzetben rövid
magánhangzót ejtenek (pl. tiz, husz, tüz)
|
||
Dunántúli
|
Északkeleti
Dunántúl
|
Zárt e. A
főnévi igenév képzője: ni>-nyi, -nya
|
||
Déli
|
A Duna két
oldalán Dél-Magyarországon
|
Zárt e
helyett ő-zés (pl. öszik, mögy, szedök)
|
||
Tiszai
|
Tiszántúl
középső része, a körös-vidék
|
Zárt e. Az
ó,ő,é hangok helyén záródó kettőshangzót ejtenek (pl. jou, lőü) Erős í-zés
(pl. felesíg, víres)
|
||
Palóc
|
A
Dunakanyartól északra eső területek (pl. Nógrád megye)
|
Ajakkerekítés
nélküli a. A köznyelvi á helyett rövid a hangot ejtenek. Az ly betű lágyított
l-lel való ejtése.Ű hang helyett gyakran ejtenek i-t. (pl. kilső, siket) A
val/vel rag nem hasonul az előtte lévő msh-hoz (pl. szekérvel)
|
||
Északkeleti
|
Északkelet-Magyarország
|
Az ó,ő,é
helyén záródó ou, öü, éi van (pl. vaut-vout, szeép-széip) Gyakran megrövidül
az í, ó, ő hang (pl. víz, út, szür) Kijelentő mód E/3-ban megjelenik az –n
rag (pl. leszen, veszen, teszen)
|
||
Mezőségi
|
Erdély
középső része
|
O helyett
a hangot ejtenek (pl. malam, szaba) Hosszú mgh helyett annak rövidebb
változata él a toldalékokban (pl. hazbol, mellöl) Az elbeszélő múlt
megmaradása. (pl. mene, jövék)
|
||
Székely
|
Erdély
déli része
|
A keleti
székelyek nyelve sok hasonlóságot mutat a nyugat magyarországi nyelvjárással.
O helyett a hang használata. Van elbeszélő (pl. mene) és régmúlt (pl. mentem
volt) is.
|
||
Csángó
|
Székelyföld
déli része és Moldva
|
Van
beszélő múlt (pl. mene, kére)és régmúlt (pl. ment vala, kért vala )is.
|
||
Nemzeti nyelvi norma
A „norma” szó két különböző dologra utal. (közösségi norma, akadémiai norma) Az intézményes norma képviselői a nyelvművelők, akik módosítani próbálják mindazoknak a nyelvhasználatát, akik nem megfelelő módon írnak és beszélnek Minden beszélőközösségben létezik valamiféle, a helyességre vonatkozó, spontán megegyezés, nyelvi egyetértés, azaz közösségi norma.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése